Iskolakertekért Díj 2017
Az idei "Iskolakertekért Díj"-at az idén a Dévai Szent Ferenc Alapítvány 3 gyermekkertje kapta megosztva:
Csíksomlyó - Szent István Gyermekvédelmi Központ - Balázs Zsóka vezetésével
Dózsagyörgy-Nagyteremi - Isteni Irgalmasság Gyermekvédelmi Központ - Bajkó Éva vezetésével
Gyergyószárhegy - Kájoni János Gyermekvédelmi Központ - Csergő Hajnal vezetésével
A díjakat Lakitelken, a III. Országos Iskolakert-hálózati találkozón adtuk át a díjazottaknak, Bajkó Évának és Csergő Hajnalnak, akik Balázs Zsóka nevében is átvették a díjat.
Munkájuk méltatását itt olvashatjátok.
Képek a díjazott gyermekotthonokról
Dózsagyörgy-Nagyteremi – Isteni Irgalmasság Háza
Gyergyószárhegy – Kájoni János Gyermekvédelmi Központ
Csíksomlyó – Szent István Gyermekvédelmi Központ
A gyermekotthonokról készült további képek itt elérhetők.
Iskolakertekért díj – 2016
A 2016-os „Iskolakertekért díj”-at a Csorvási Gulyás Mihály Általános és Alapfokú Művészeti Iskola biokertjének csapata vehette át.
A kert vezetője: Hamar Csaba tanár úr 
kertbemutatóját itt olvashatjátok
Gyerek-kertészek: Kiszely Balázs , Ujj Olivér, Hajdú Réka, Hajdú Balázs, Magyari Zoltán, Kiszely Nándor, Ujj Roland, Gombkötő Dávid
A kert képes bemutatását itt érhetitek el.
Képek a díjátadóról
Iskolakertekért díj – 2015
Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola
Méltatás
Javaslatunk szerint az Iskolakertekért Díjat 2015-ben, az első évben egy olyan kertalapító csapat kapja, akiknek története egyedi, igazán rendhagyóan indult, de éppen eredetiségükkel mutatnak példát az iskolakert létrehozását fontolgató közösségeknek. Koller Balázs, Oross Balázs, Pados Adrián és Tar Krisztián Attila, valamint iskolájuk, a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola és pedagógusai – köztük Szilbekné Cseh Györgyi intézményvezető és Bősze Levente tanár úr – alkotják e csapatot.
A négy, idén elballagott fiú maga kezdte el kialakítani a kertet, és az iskola bölcs módon épp annyira segítette őket, amennyire kellett: se többel, se kevesebbel. Így a történelmet újrajátszó, tanórák közötti ásóbotos kapirgálásból olyan, rendes szerszámokkal művelt kert született, melyet a gyerekek a végsőkig magukénak érezhetnek, hiszen abban minden kapavágás, minden növény, minden egyedi megoldás az övék. Pihenőkertjük ez a kerítés melletti földdarab, ahol üldögélve beszélgetnek iskola után, mely hagymát ad szendvicsükbe a nagyszünetben, amihez előhúzzák ereszcsőből készült „pincéjükben” kellemesre hűlt vizespalackjaikat. Kísérleti terepet nyújt a szerzett szójamag kipróbálásához, és a közös kert-tervezés és –alakítás révén barátságuk erősítője és alakítója. E kert kiváló példája annak, hogy jó felnőni egy egészséges közösségű településrész jó szellemiségű, elkötelezetten működő iskolájában, ahol a tágas iskolaudvaron a gyerekek kinti átmozgatása napi gyakorlat. Itt a gyerekek bátran nyúlnak az udvarhoz, az ott található tárgyakhoz, szabad a bokrok mögött bandázni, és nemcsak fűre lépni, de a füvet a bokrok mögött bottal felkaparni is szabad. Az iskolaudvarnak ezen otthonossága révén lám, a kertészkedés is megindulhatott a tevékenységet kereső kezekből. Az iskola pedagógusközössége pedig példamutatóan ráérzett arra, hogy a fiúkat hagyni kell, hadd csinálják, ahogy nekik tetszik. Itt ráéreztek arra, hogy az iskolakertben nőhet néhány gaz is, lehet egyenetlen az ágyás, szokatlan az ültetésirend. De ha kérnek vizet, szerszámot, megkapják. Néha egy-két tő növényt valamelyik tanáruktól, hadd érezzék a biztatást, de soha semmi okoskodást, kioktatást. Ehelyett elvitték őket egy pedagógusoknak és pedagógus-jelölteknek szervezett iskolakerti bemutatóra, ezzel máris „munkatársi” rangra emelve őket.
De talán a ménfői iskolakert legfontosabb üzenete az iskolakertet létrehozni szándékozó, azt tervezgető közösségeknek, hogy nem kell sokat fontolgatni, majd megtervezik azt a gyerekek. Ha megvan a lelkesedés, el lehet indulni pályázat, támogatás nélkül is; elég hozzá néhány bot madzag, flakon, lim-lom. Működhet jól magaságyás, öntözőrendszer nélkül is, több teret hagyva a teremtő fantáziának. Nem kell hozzá feltétlenül tanterv, de kell kint töltött kis- és nagyszünet. Nem kell hozzá feltétlenül iskolakerti képzés, de érteni kell az iskolásokat. Nem kell az induláshoz sok pénz, csak mindig legyen, aki szívből, lelkesedéssel műveli a kertet. Csak legyen erre az iskolában nyitottság, támogatás: élet.
