Iskolakertekért Alapítvány Nyári szünet az iskolakertben

Jelen lenni örömmel, megfigyelni nyitottsággal, tevékenykedni együtt!

Támogatóink:

bio-gazdabolt.hu
barnaesfiai.hu
kertimag.com
Valeyrac Exotics
NÉBIH
Nádland
Pályázat Menedzser

Nyári szünet az iskolakertben

 

Utolsó hetünket töltjük az iskolában, és iskolai keretek között az iskolakertben is. Sokunkban felmerül az a kérdés, hogy milyen megoldást találhatunk a kertünk nyári fenntartására, használatára. Érdemes előre gondolni a ránk váró feladatokra, kerti csapatot toborozni a nyári ügyelethez, vagy megfelelően előkészíteni a kertet a nyári pihentetésre.

 

Az Iskolakert-hálózat tagjai az alábbi megoldásokat vetették fela nyári időszakra:

- a családok gondoskodnak a csoportok kertjeiről (gyomlálás, locsolás termény begyűjtés)

- fenntartó kezelés zajlik a technikai dolgozók segítségével

- a táborokban részt vevő tanulók és az iskola kertésze gondoskodik az ágyásokról

- önkéntesekkel és terápiás felnőtt csoporttal gondozzák a kertet

- szakmai gyakorlat zajlik a nyári időszakban is

- a gyerekektől kérik a bejárást, a legaktívabbak a nyár végén jutalmat kapnak

- a hét egy kijelölt napján kertügyeletet lehet hirdetni, amire a gyerekek előre bejelentkezhetnek egy doodle táblázatban vagy az ügyeletes telefonszámán

 

Az is előfordulhat, hogy nincs lehetőségünk az iskolakert folyamatos nyári ápolására. Ebben az esetben érdemes a növényeket eleve eszerint megválasztani, hogy az iskolaév végén minden betakarítható legyen.

 

Ha mégis marad termés a nyári időszakra is, akkor próbálkozhatunk az ágyások szalmatakarásos mulcsozásával legalább 5-10 cm vastagon, ami egyrészt a gyomokat elnyomja többé- kevésbé, másrész a talaj kiszáradásától is védi a magukra maradt növényeket. Elképzelhető, hogy ősszel valamennyi termést még így is betakaríthatunk majd egy alapos kertrendezést követően.

 

Ha sikerül az iskolaév végére mindent begyűjteni a kertből, akkor a felszabadult iskolakert területét a nyári elgazosodás ellen szintén védhetjük mulcstakarással a fentebbi módon. Egy másik lehetőség a zöldtrágya növények vetése, amit elég néha napján egy kicsit megöntözni, és nyár végén be lehet forgatni a talajba. Az így előkészített területet aztán ősszel könnyen vissza tudják hódítani a gyerekek, és másodvetésű növényekkel az őszi időszakot is hasznosítani a fagyok előtt.

 

Néhány gondolat a zöldtrágyázásról

A zöldtrágyázás azon módja a szervestrágyázásnak, amikor egy növény termesztésének a céljahogy teljes tömegében bimbózás vagy virágzás előtti állapotban trágyaként a talajba kerüljön. Jelentősége elsősorban a talajtermékenység fenntartásában és a talaj kultúrállapotának javításában van.

E trágyázási mód jótékony hatásai a talajra:

-          felhalmozza a nitrogént és a humuszt,

-          mérsékli az ásványi anyagok kimosódását,

-          csökkenti az eróziót,

-          a talajt beárnyékolja és morzsalékos állapotúra alakítja.

 

Azon növények a legalkalmasabbak zöldtrágyának, melyek lágyszárúak, nagy levélfelületűek és jó talajfelszín-takaróak, mérsékelt vízigényűek mind a csírázáskor, mind a vegetációban. Rövid tenyészidejű, a kelést követően gyors fejlődésű, dús és mélyen gyökerezőek. Fontos tulajdonságuk még, hogy betegségekkel, kártevőkkel szemben toleránsak és ezeknek a vegetatív szakaszban nem gazdanövényei, jó tápanyagfeltáró és -felvevő képességűek. A zöldtrágya a legjobb összetételt és tápanyaghatást a virágzás szakaszában nyújtja.

 

Zöldtrágyanövényként leggyakrabban a következőket használják:

-   Olajretek: Rövid tenyészidejű, másodvetésű, igénytelen, mélyen gyökeresedő, lágyszárú, keresztesvirágú, olajosmagvú növény.Vetésideje augusztus első fele, az alászántás szeptember végén október elején. Előnye, a talaj káros fonalféreg-fertőzöttségét jelentős mértékben ritkítja.

-   Fehérmustár: Hasonló az olajretekhez, rövid tenyészidejű, lágyszárú növény, igényesebb mint az olajretek. Vetés augusztus első felében, alászántás októberben. Mérsékelten nematicid hatású.

-   Takarmányrepce: Egynyári, lágyszárú, keresztes virágú növény, ami kora tavasztól július közepéig bármely időpontban vethető, valamennyi középkötött talajon.

-   Csillagfürt: Mésztelen, savanyú nyírségi és belső-somogyi homok-, valamint a kovárványos erdőtalajok növénye. Vethető főnövénynek tavasszal vagy kalászos után másodnövénynek. Kalászosok után a másodvetését az aratást követő napon végezzük, beszántása virágzásának kezdetén.

 facelia FacéliaA facélia – vagy mézontófű – sokak számára úgy ismert, mint mézelő növény. Zöldtrágya növényként minden kultúra előveteményeként nagyon hasznos, mivel cián-tartalmú bomlástermékei a talajban óriási tömegben élő fonálféreg fajok nagy részét távol tartja, meggyéríti. A zöldtrágyavetéshez 10–12 kg vetőmag szükséges hektáronként, amelyet legkésőbb augusztus végéig kell a földbe juttatni. A kezdeti fejlődés nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó hatású.

Mindenkinek szép nyarat és kertre szabott jó megoldásokat kíván az Iskolakertekért Alapítvány!

 Együttműködő szakmai partnereink:fb

 

 mkne logo new   okoiskola logo   biokultura logo   ikon studio   OFI logo alap fekvo RGB  zoldovoda logo nagy   

 

    vevi kor MárványhegyLogo regicimer   anthropolis newlogo4             kkoszlogo