Iskolakertekért Alapítvány Havi tevékenységek

Jelen lenni örömmel, megfigyelni nyitottsággal, tevékenykedni együtt!

Támogatóink:

bio-gazdabolt.hu
barnaesfiai.hu
kertimag.com
Valeyrac Exotics
NÉBIH
Nádland
Pályázat Menedzser

 

Tanév során végezhető havi tevékenységek

 


 

Szeptember havi tevékenységek

 

Ismerkedés a kerttel, balesetvédelmi oktatás

 

Szeptemberben és októberben, a tanévkezdés első heteiben el lehet kezdeni az ismerkedést a tankerttel. Fontos, hogy a szakkörön részt vevő tanulók már a tanév kezdetétől tudják, hol helyezkedik el a kert. Ha még az ágyások nincsenek is kialakítva, ismerkedjenek a területtel: mettől meddig fog tartani, hol lesz kialakítva, mekkora lesz, és tudják, hogy mikor lehet a kertet meglátogatni. De emellett figyeljünk arra, hogy az iskola többi tanulója is tudjon a kertről. A kommunikáció ugyanis az egész év folyamán kulcsfontosságú. Fel kell hívni az iskola minden tanulójának a figyelmét erre a lehetőségre, valamint ezen túlmenően, a szülők és a tanári kar felé is jelezni kell a kert, és a szakkör működését, céljait és lehetőségeit.

Ha a gyerekek már ismerik a kert helyét, és tudják a feltételeit annak, hogy hogyan és mikor tudnak odamenni, beszéljük meg velük az évi teendőket.

Balesetvédelmi oktatást is a tanév legelején kell megtartani, és lefektetni a kertben a viselkedés alapszabályait.

 

Áttelelő növények elvetése, fák ültetése

 

Az őszi vetést tűrő növényeket már ilyenkor el lehet vetni, például a téli salátát. Ezek betakarítása kezdődik legkorábban tavasszal, amiről nem lehet megfeledkezni, hiszen a kertet gondozó gyerekek így már korán, tavasszal megkóstolhatják „munkájuk gyümölcsét”.

Az őszi munkák közé tartozik a gyümölcsfák ültetése. Ezek legegyszerűbb, ha már mint oltványok kerülnek elültetésre, de lehet ilyenkor még csak alanyokat eldugványozni, és egy év múlva az erősebbeket beoltani, valamilyen nemesebb gyümölccsel. Gyümölcsfák esetében kiváló lehetőség az iskolakertekben a tájfajták megőrzése. A tájfajták, olyan régi gyümölcsfajták, melyek az adott táj éghajlatához, fekvéséhez, talajtípusához jól alkalmazkodtak, ezért a növényvédelem sok esetben szinte teljesen szükségtelen. Ezek a tájfajták, ha érzékenyek is a betegségekre, mindenképp az adott tájon alakultak ki, így a táj jellegzetes képét, és értéktárát bővítik. Ezek a fajták legtöbbször már nem felelnek meg a XXI. század piaci igényeinek. Ezért már nem termesztik őket többhektáros gyümölcsösökben, így ezek a magas genetikai értéket képviselő fák megőrzése erősen függ a nem profitorientált gazdaságok tevékenységétől, például tanulókertektől. Az iskolakertek (ha van elég terület) a legalkalmasabbak e fajták fenntartására. Egyrészt, mert itt nem a termelés a fő szempont, hanem a szemléletformálás, másrészt, mert itt a gyerekek megismerkedve a helyi jelentőségű tájfajtákkal, oltóvesszőt gyűjthetnek és otthon saját kertjükben később tovább szaporíthatják, őrizhetik ezeket a genetikai erőforrásokat.

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.


 

Október havi tevékenységek

 

Mintagazdaság meglátogatása

 

Érdemes egy mintagazdaságot meglátogatni, még az év elején. Ez egyrészt azért fontos a szeptember-októberi időszakra tenni, mert ilyenkor még sok gazdaságban vagy kertészetben lehet látni mezőgazdasági munkát, illetve még nem kezdődött meg a növények nyugalmi időszaka. Másrészt pedig az év elején már a tanulók megértik a mezőgazdaság összetettségét, sokrétűségét és a tervezés fontosságát, amit később személyesen is elsajátíthatnak.

Tangazdaság lehetőleg az iskolától nem messze, egy kertészet, gyümölcsös, esetleg állattartással, vagy növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság, illetve mezőgazdasági termék-, vagy élelmiszer-feldolgozó üzem legyen.

 

Szempontok az ideális mintagazdaság kiválasztásához

 

- Ökológiai (biológiai, bio) minősítésű vagy szemléletű gazdálkodás legyen, ahol a fenntarthatóságot, a természeti környezet védelmét és a vegyszermentes gazdálkodási módokat tartják szem előtt.

-  A jól működő háztáji gazdaságok, kiváló példaként állhatnak azon gyerekek előtt, akiknek van otthon művelhető kertjük, földterületük.

 - Az iskolakerthez hasonló növények termesztésével foglalkozó kertészet zöldség, gyümölcs, gyógynövény), ahol az látható, hogy milyen lehetőségek vannak egy zöldségeskertben, és hogy ebből családok megélhetése is biztosítható!

 - Tájra jellemző foglalkozás és jellemző gazdálkodási forma bemutatása. Ilyen lehet Nógrád megyében a nagy múltú bogyós gyümölcs termesztése, vagy helyi jelentőségű a vecsési káposzta.

 - Állattartó telep, ahol hangsúlyozni kell az állattenyésztés és a növénytermesztés szoros kapcsolatát.

 - Korszerű, nyugat-európai színvonalú mezőgazdasági termelő, vagy feldolgozó üzem, például egy üvegház, fólia sátor, amely a mezőgazdaság egy másik szintjét mutatja be!

 

Növényismeret: gabonák

Táplálkozásunk alapját a gabonanövényekből előállított ételeink alkotják. A kenyértől kezdve az összes péksüteményen át, nagyon sok ételünkben megjelenik valamilyen gabona. A különböző gabonák lehetnek őszi vagy tavaszi vetésűek. Az őszi vetésűeket hívjuk őszi gabonáknak, mint az őszi búza, az őszi árpa (a tavaszi a gyakoribb), durumbúza, rozs. Ezen fajokat alapvetően a malomipar számára, valamint takarmányozás céljából termesztenek.

Magyarországon a legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica (Zea mays) mellett az őszi búza (Triticum aestivum), mely a gabonák - nem csak a táplálkozásban, hanem a mezőgazdaságban betöltött - kulcsszerepét mutatja. Két okból érdemes a növényismeretet a gabonafélékkel kezdeni, egyrészt, mert ezek képzik táplálkozásunk alapja, másrészt mert a búzavetés ideje október elejére és közepére esik. Így a téli fagyokig van elég ideje ősszel megerősödni, és átvészelni a hideget. A téli fagyok szükségesek is ahhoz, hogy a búza egyáltalán termést hozzon. Be lehet mutatni a különböző gabona magvakat (búza, durumbúza, rozs, zab, cirok, kukorica, árpa, stb.), és csíráztatni lehet azokat. Készítsünk kenyeret, melyhez számos recept elérhető az interneten, de sok háziasszonynak is megvannak a saját tapasztalatai ezzel kapcsolatban. Ezzel is szemléltetjük azt, hogy a gabonafélékre szükségünk van mindennapi kenyerünk elkészüléséhez.

 

Kert felásása, gyógy- és fűszernövények ültetése, őszi termények gyűjtése

 

Az ősz eleji munkák közé tartozik a kert felásása vagy rotálása, ami tavasszal könnyen művelhető talajt tesz lehetővé. A felásást nyugodtan rá lehet bízni 7-8. osztályos tanulókra. Ehhez szükség van jobb szerszámokra, egy erősebb ásóra vagy ásóvillára.

A gyógy- és fűszernövények (levendula, rozmaring, kakukkfű, stb.) palántáit is ilyenkor érdemes elültetni, így tavaszra megerősödve indulnak meg az ágyásokban. Ehhez azonban már előkészített talajra van szükség.

Az összegyűjtött őszi termésekből (pl. vadgesztenye, tobozok, tölgy makk, stb.) dekoráció és játékok készíthetők.

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.


 

November havi tevékenységek

 

Talajlazítás, tápanyag utánpótlás, gereblyézés

 

A már felásott területen a korábbi használatától függően érdemes kiválogatni a termőtalaj közül a tarackot, kavicsokat vagy egyéb idegen anyagokat. A felásással egy időben érdemes megtrágyázni a talajt. A trágyázás alapanyaga lehet állati trágya, zöldtrágya vagy komposzt. Ha már erre a területre ősszel akarunk vetni vagy ültetni, akkor kizárólag érett trágyát illetve komposztot használjunk. Ha a területnek csak egy részét tudjuk trágyázni, akkor azt a részét válasszuk, ahova a tápanyagigényes növények fognak kerülni.

A falevelek összegereblyézése szintén fontos feladat. A gyepről összegyűjtött levelek így nem hátráltatják a fű sarjadását, és számos felhasználási lehetőségük van. A levelek gyűjtésével, szárításával, préselésével az iskola és az osztálytermek díszíthetők, őszi hangulatot árasztva. A nagyobb levéltömeg pedig a zöldségágyások között mulcs rétegként funkcionálhat. Az összesöpört lomb nem csak mulcs rétegként, hanem a komposzt alapanyagaként is a későbbi tápanyag utánpótlást és a talajszerkezet javítását szolgálhatja.

 

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.

Talajjal kapcsolatos további tematika itt található: http://www.iskolakertekert.hu/images/documents/TALAJ%20-%20mint%20projekt%20az%20iskolakertben.pdf


 

December havi tevékenységek

 

Madáretető, darázsgarázs készítés

 

Az első hó leesésével a madarak kezdenek a táplálékhiánnyal találkozni, ezért helyezzünk ki madáretetőket a kertbe. Fontos, hogy ez következetesen, minden héten újra legyen töltve, és minden évben ki legyenek helyezve, hogy az énekesmadarak számíthassanak erre a táplálékforrásra. Ha odaszoknak, különösen értékes elemei lesznek a kertnek, amely így megtelik élettel télen is. Minden héten legyen felelőse az etetők újratöltésének, ami a felelősséget erősíti a diákokban. Az odaszoktatott madarak a kártevők szabályozásában is segítenek nyáron. Ha van elég nagy terület az iskolaudvaron, telepítsünk bokrokat, sövényeket, melyek búvó és fészkelő helyet biztosítanak a madaraknak. A madáretetők meglátogatása természetismeret, biológia órák idejében is történhet. Ha a madáretetők elkészültek, folytathatjuk a munkát a márciusi kihelyezésre váró darázsgarázzsal. A darázsgarázs elnevezés jól hangzó, de megtévesztő, ugyanis elsősorban magányos méhek költöznek bele. A beköltözött hártyásszárnyúak ott fészkelnek, táplálékot gyűjtenek, itt fejlődnek ki az újabb generációk, és itt telelnek az imágók és lárvák is. Ez javítja a kiskerti növények megporzását, csípésüktől viszont nem kell tartani. A rovarvilág sokszívűsége is bemutatható egy ilyen kihelyezésével, azonban itt is hosszútávon kell gondolkozni, hiszen minden évben egyre több rovar fog meghonosodni a kertben, ha megszüntetjük egy rövid időre is ezt a fészkelő helyet, annak hosszú távú káros hatása van.

A madáretető és darázsgarázs készítésnél két fő szempontot kell figyelembe venni: 1) a kert díszítő elemei legyenek, tehát elkészítésüknél az esztétikai szempontok is figyelembe legyenek véve. 2) elkészítésnél az újrahasznosítás lehetőségeit is be kell mutatni. Tehát erdőben gyűjtött alapanyagokból, vagy hulladékokból is készülhetnek, nem kell az alapanyagokat boltban vásárolni. Így tobozból, gallyakból, öreg tuskóból, nádkötegből, cserepekből vagy pet palackból is készülhetnek

 

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.


 

Januárhavi tevékenységek

 

Kerttervezés, vetésforgó kialakítása

 

A kertészkedés szerves része a tervezés. Ezért már a tél folyamán meg kell tervezni, hogy milyen ágyások és hol lesznek kialakítva. Ez sok szempontból fontos. Egyrészt tudnunk kell, hogy mikor kell elkezdeni a magok vetését, és tudjuk, hogy milyen magokra lesz szükségünk.

A zöldségmagok a tél végén, tavasz elején állnak legnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre, így ha nagy kínálatból szeretnénk választani, akkor elsőként fel kell keresnünk a vetőmag árusító helyeket. Ehhez ismernünk kell a szükségleteinket. A tervezés a vetésforgó és a trágya kijuttatása szempontjából is fontos. Figyeljünk arra, hogy az egyes növényfajok minden évben máshova kerüljenek. Ezt azonban csak úgy tudjuk garantálni, ha egész évben egy (négyzetrácsos) füzetben vezetjük az ágyásainkon található növények sorrendjét. Így a tervezés fogja ennek az alapját képezni. Ha igazán hatékonyak szeretnénk lenni, alkalmazzunk másodvetést. Ez azt jelenti, hogy a kora tavasszal elvetett – rövid tenyészidejű – növényeink lekerülése után jöhetnek a májusi vetésű illetve palántás növényeink kiültetése. Elővetemény növényeink lehetnek a korán szabadföldbe kerülő, és rövid tenyészidejű növények, mint a borsó, saláta, retek, zöldhagyma. Ezeket - ha előveteménynek szánjuk - május közepéig betakarításra kerülnek és helyükre jöhetnek a melegigényes zöldségek magjai, vagy palántái, mint a paradicsom, paprika, de akár céklát, karalábét, cukkinit vagy padlizsánt, tökféléket is ültethetünk még abban az évben. A vetésforgót a különböző zöldségnövények tápanyagigényéhez is szokták igazítani. A tápanyagigényes növények az őszi szervestrágyázás (komposzt, állati trágya) helyére kerülnek,   a kevésbé tápanyagigényes növények pedig megelégszenek azzal, ha a tenyészidőszak alatt gondosan mulcsozzuk a soraikat. A tápanyagigényes növények közé soroljuk a burgonyaféléket (burgonya, paradicsom, paprika), a tökféléket (tök, cukkini, dinnye, uborka) és a káposztaféléket (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek), míg a kevésbé igényesek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla), a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma) és a levélzöldségeket.

A trágyázást kevésbé igénylő növények egy különleges csoportját képzik a hüvelyesek (hüvelytermés), más néven pillangósok (pillangós virág). Ezek a növények - mint például a borsó, bab, cukorborsó, lóbab, de ide tartoznak a kiskertben ritkábban előforduló lucerna és herefélék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki, hanem hagyjuk a gyökeret a talajban, ahol a gyökérzet hamar elkorhad és nitrogénben gazdag, mélyen fellazított talajt hagy maga után. Következő évben ide kerülhetnek a tápanyagigényes növényeink, azaz a pillangósok remek előveteménynek számítanak.

 

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.

 

Kertbeültetési-tervek

 

Csorvási Gulyás Mihály Általános Iskola és AMI vetési tervek:

fűvészkert 2013, 2014, 2015

 

Csorvas fuveszkert3  Csorvas fuveszkert2014   Csorvas fuveszkert2015

 

zöldségeskert 2014, 2015

 

                                    Csorvas zoldsegeskert2014                                                        Csorvas zoldsegeskert2015

 

Budapest, XIII. kerület TomoriKert 2015

 

Tomori kert terv

 

Rimóci Kaparkodók Iskolakert: 2015 Vetési terv

 

2015-ben próbálkoztunk először Öngyógyító kert létrehozásával. A növényeket tudatosan választottuk s társítottuk össze. Az elő-és köztes növények a főnövények és gyomnövényekkel (amik a gyakorlatban bizonyosságot nyertek, hogy gyógynövények a kert számára) összhangban növénytársulásokat hoztak létre. Tapasztalataink és ismereteink bővültek a komposzttrágyázás, talajjavító előnövények, a talajárnyékolás gyakorlati tudását illetően.

 

Vegyeskultúrás-terv kertünk BAL oldalára:

1. sárgarépa

2. dughagyma

3. sárgarépa

4. paradicsom---előtte lóbab

5. pasztinák

6. zeller---karfiol

7. fejes saláta---édeskömény

8. uborka

9. endíviasaláta---édeskömény

10. cékla---korai káposzta

11. pasztinák

 

Vegyeskultúrás-terv kertünk JOBB oldalára:

1. borsó korai utána galambbegysaláta

2. cékla---saláta

3. saláta

4. zeller

5. cékla---saláta

6. káposzta

7. sárgarépa

8. dughagyma

9. korai saláta

2x4m területen: cukkini, spárga tök, sütő tök

Szegély sorokba: csemege kukorica---vajbab illetve bársonyvirág, körömvirág

3x3m területen: paprika---paradicsom---bazsalikom, körömvirág

Szamóca ültetvény 4x5m mellette egynyári virágsorok. Legényke, estike, szalmavirág, körömvirág

 

Gyógy-és fűszernövények külön ágyásba élnek:

1. borsmenta

2. cickafark

3. zsálya

4. levendula

5. kakukkfű

6. tárkony

7. oregánó

8. muskotályzsálya

9. bazsalikom

10. lestyán

 

A kerttervezéshez adunk ötletet, melyet játékos formában a diákokkal lehet végezni:

 

0. Ezen a linken szereplő növények képeit előre kinyomtatjuk és lamináljuk annyi példányban, ahány csoportban folyik a kert tervezése.

1. Megbeszéljük, milyen szempontokat vegyenek figyelembe a kert megtervezésénél (ültetendő növények, benapozottság, évelő/nem évelő növények, növénytársítások, vetésforgó, utak és parcellák szélessége, esetleg építmények a kertben: komposztáló, szerszámtároló, hordó, melegágy, üvegház...)

2. Megadjuk a tervezett kert méretét (pl. 150 m2) és a gyerekek aránypárt számolnak a kert hosszúságára és szélességére vonatkozóan (pl. 10x15m). Ezt felsősökkel már el lehet végezni, némi matematikát becsempészve a kerti órába.

 3. Csomagolópapíron, méretarányosan rajzolják meg a kertet és "ültessék bele" a laminált növényeket.

4. Mutassák be egymásnak a tervrajzokat, melyből kiderül: sokféle lehet a kert, egyéni elképzelésünk és ízlésünk szerint, ahogyan felnőttként majd a saját kertjüket kialakíthatják.

 

Az ötlet szerzője: Nemes Anita, a TomoriKert vezetője, Budapest XIII. kerület

 


 

Február havi tevékenységek

 

Szerszámismertetés, komposztálás, gyomfelismerés

 

Februárban már szinte kézzelfogható a tavasz közelsége, érdemes megismerni a kertben használatos eszközöket, szerszámokat. Fontos a fogalmak tisztázása: az ásóval és az ásóvillával a talajt forgatjuk, a kapával és a sarabolóval lazítjuk, és így tovább. Meg kell tanulnia minden gyereknek, aki a kerti munkában részt vesz, hogy miért kell a locsoló kannára felhelyezni a szórófejet, és ha nincs szórófej, hogyan kell úgy öntözni a növényeket, hogy azokban kárt ne tegyünk. Ilyen és ehhez hasonló műveletek megismerése tartozik a szerszámismerethez.

A komposztáló már jó esetben ott áll a kiskertben, de ha csak tavasszal tudjuk elkészíteni, akkor is fontos az alapvető mechanizmusok megismertetése. A komposztálás során nedves, oxigéndús környezetben a szerves anyagból humusz képződik. A korhadás (nem rothadás!) során a szerves anyag humusszá alakul és tömörödik. Ez a folyamat pedig rendkívül fontos, hiszen jelenleg Magyarországon a hulladék 1/3 része komposztálható lenne. Azaz komposztálással csökken a hulladék mennyisége. A komposztált szerves anyag humusszá alakul át, így azt a talajba juttatva visszapótoljuk a szükséges tápanyagokat és javítjuk annak szerkezetét.

A gyomnövények tájanként és talajtípusonként más-más mértékben károsítanak. Így mindenhol az adott területre legjellemzőbb gyomok bemutatása a cél. Három alapvető ismeretet azonban mindenképp érdemes átadni a tanulóknak. Az első, hogy minden gyomnövény az adott környezetben tekinthető gyomnak. Egy pázsitfű-féle is gyomnak számít, ha a zöldségeink közül bújik elő, és elnyomja azokat, de ezek a fajok a gyepek hasznos alkotói, abban a környezetben nem szükséges ellenük a védekezés. Második, hogy minden gyom ellen még az előtt kell védekeznünk, hogy elvirágzik, mert ekkor még nem tudja elszórni magjait. Harmadik pedig, hogy meg tudják különböztetni a tarackot más gyökerektől, ugyanis a tarackos növények ellentétben más gyomnövények gyökérzetével nem kerülhetnek a komposztra sem.
Alternatív gyomszabályozási módszer a talajtakarás. Ilyen a földi eper esetében jellemző fólia, mely a teljes talajfelszínt takarja, és csak a palántáknál van egy lyuk. Azonban ha természetes anyagokat használunk talajtakarásra, azaz mulcsot, akkor a ráfordítási költség nulla, hiszen nem kell rengeteg pénzért megvásárolni a speciális fóliát, hanem a kerti hulladékot hasznosítjuk.

 

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.


 

Március havi tevékenységek

 

Növényápolás, kerti élőhelyek megfigyelése

 

Márciusban a természet életre kel, a madarak párt választanak, a gyümölcsfák rügyezni kezdenek, a dongók fészkelőhelyet, a házi méhek virágokat keresnek. Itt az ideje, hogy a természetismeret órán megtanult állatokat, növénytársulásokat, folyamatokat felidézzük. Bár elméleti anyagról van szó, elsajátítására mégis legjobb módszer a szemlélődés. Ha kimegyünk a tankertbe, biztos számos előbújó virágot (hóvirág, ibolya, téltemető), rovart és madarat látunk majd. A madarak és rovarok számára a kert egy félreeső részén ültetett cserjék kellemes, vonzó körülményeket biztosítanak. Meséljünk a gyerekeknek ezen élőlények viselkedési szokásairól és kölcsönhatásairól, kiemelve azok hasznát.

Hamarosan elkezdődik a növények ápolása is, jó, ha már előtte átbeszéljük, milyen folyamatokra van szükség. A gyomszabályozásról már volt szó, de a kapálásnak a talaj szellőzése szempontjából is fontos szerepe van. A növényápolási munkák között szerepel a már szintén bemutatott mulcsozás is.

Vannak növények, melyeket már márciusban helyükre lehet vetni, mint a dughagyma és más hagymafélék, sóska, spenót, saláta, karalábé, retek, borsó, spárga, sárga- és fehérrépa, metélőpetrezselyem, kapor, zeller és a karfiol. Azonban ez elengedhetetlen tavaszi magágy előkészítés nélkül. Gyomláljuk ki az őszi talajmunka óta előbújt gyomokat, kapáljuk fel az ágyásokat és lazítsuk a talajt, ha szükséges. A talaj legyen apró morzsás szerkezetű.

Az előnevelést igénylő növények egy részét már márciusban lehet palántázni. Ehhez használjunk érett komposztföldet, összekeverve virágfölddel vagy akár homokkal. A gyökérzöldségeket nem szokás palántázni, de a paradicsom, paprika, a kabakosok, és számos más zöldség meghálálja az előnevelést.

 

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.


 

Április havi tevékenységek

 

Növények ellenségei, vetés, ültetés

 

A szabadföldbe vetett növényeink már kibújtak a földből, a palánták már talán arasznyira is megnőttek, a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásre serkenti. Érdemes tehát a védekezés szükségességére és módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbb. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nem csak a réz és kén készítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél és más trágyalevekkel permetezve a növényeket megerősíthetjük.

Áprilisban folytassuk a helybevetést és a palántanevelést. A szabadföldbe vethetjük a következő zöldségeket: nyári retek, spárgatök, sütőtök, sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, paprika, spenót, csemegekukorica, sóska, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, bimbóskel, cékla, uborka, bab, kukorica, kapor. Egyes gyógy- és virágos növényeket lehet ilyenkor tavasszal ültetni, vetni. Például a borsmenta, ha már van a kertben, ilyenkor kiásva a tarackjáról szaporítható. Már az első gyomok is kidugják ilyenkor a fejüket, ezeket kézi lazítóval vagy kapával szorítsuk vissza. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis azért kövessük ezt a folyamatot is figyelemmel, mert a levágott fű a gyepen szétterítve, és egyszer átforgatva kiszárad, és az így kapott száraz fűnyesedéket használhatjuk a veteményesben takaró mulcsrétegként.

 

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.


 

Május havi tevékenységek

 

Növények barátai: növénytársítás, hasznos rovarok (természetes ellenségek, megporzó rovarok, megporzás)

 

Ha már megismertük, mi az, ami károsíthatja a növényeket, ismerjük meg, mi segíti őket. Elsősorban a növénytársításokat lehet megemlíteni, mint segítő szervezetek. Egyes növények pozitívan hatnak egymásra. A bazsalikom közelében termesztett paradicsom ízletesebb lesz, a hagyma elűzi a répát károsító legyeket, a répa meg „cserébe” a hagyma károsítóit űzi el. A paprika a padlizsánnal párosítható; a retek a mustárral, a salátával és a borsóval, a brokkoli a borsmentával, a cékla a hagymával, és így tovább - rengeteg jól társítható növényfajunk van. A növények „barátai” továbbá lehetnek a már említett megporzó rovarok (házi méh, vad méhek), valamint a természetes ellenségek. A legismertebb természetes ellenségek a katicabogár, a fülbemászó, ragadozó poloskák, pókok, fürkészdarazsak. Ezek valamilyen módok csökkentik a kártevők számát. Itt egy rövid időre megállhatunk, hogy átbeszéljük, mi is az a megporzás, és miért van erre szüksége a növényeknek, és miért hasznos a méheknek. Az általunk fogyasztott táplálék 30%-a ugyanis a megporzásnak köszönhető. A növényfajok 84%-a pedig valamilyen szinten függ a megporzástól. A méhek pedig mind virágport, mind nektárt tudnak gyűjteni a virágokról, előbbiből mézet készítenek.

 

Folytathatjuk a vetést és a palántanevelést, de május végén már a palánták kiültetésre kerülhetnek. Ez előtt azonban érdemes néhány napot arra szánni, hogy palántáinkat fokozatosan szoktassuk a szabad körülményekhez, úgy, mint az ingadozó hőmérséklet, esőzések, és erős UV sugárzás. A kapálásra vagy mulcsozásra ekkor már biztos nagy szükség van. A kiültetett palánták kaphatnak egy-egy pohárnyi fészektrágyát érett komposztból.

A kerti munkák közül itt már szóba jön a leghálásabb feladat is, a betakarítás. A retek, borsó, saláta már szedhető, ahogyan a zöldhagyma is. Ezek esetében még a nyers fogyasztás jön leginkább szóba. De a borsót például el lehet tenni konzervbe vagy fagyasztóba is, ha sok termett belőle.

 

A frissen betakarított termékek népszerűsítése céljából lehet szervezni ebben az időben egy egészségnapot. Az egészségnapon a kertben megtermett zöldségekből (gyógynövényekből, fűszerekből, gyümölcsökből) salátákat készíthetünk vagy nyersen, ízlésesen tálalva lehet fogyasztani őket. Az egészségnap meghívottainak körét leszűkíthetjük a szakkör tagjaira, egy osztályra vagy az iskola tanulóira, de a legjobb, ha az egész tanári kart, az iskola/ óvoda dolgozóit, sőt még a szülőket is bevonva kínáljuk az ízletes és egészséges ételeket. Nagyon fontos célja az egészségnapnak, hogy felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozásra, arra, hogy nem drága és magunknak is elő tudjuk állítani ezeket az ételeket. De ennél még fontosabb, hogy ezen a rendezvényen keresztül felhívhatjuk a figyelmet a tankert és a mezőgazdasági szakkör létezésére. A kommunikáció ugyanis mind a tanárok, mind a szülők felé fontos. Sőt, valószínűleg a többi diák is kedvet kap ahhoz, hogy részt vegyen ezen a szakkörön.

 

Részlet a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda által készített Útmutató iskolakert kialakításához című munkájából.

 Együttműködő szakmai partnereink:fb

 

 mkne logo new   okoiskola logo   biokultura logo   ikon studioOFI logo alap fekvo RGB  zoldovoda logo nagy

 

vevi kor MárványhegyLogo regicimer   anthropolis newlogo4