A 2018. évi országos iskolakert-felmérés eredményei
Írta: dr. Halbritter András Albert
Regionális előzetes kutatások után Magyarország Országgyűlése és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága megbízásából, az Iskolakertekért Alapítvány előkészítésével és feldolgozásával két felmérés történt meg:
- kötelező adatszolgáltatás a tankerületi iskolai intézményeknél, a Klebelsberg Központ szervezésében
- önkéntes adatszolgáltatás az Oktatási Hivatalnál jegyzett összes, az előző adatszolgáltatásban nem érintett intézménynél és tagintézménynél (feladatellátási helynél).
A beérkező, összesített adatok feldolgozása során kiszűrtük a félreértésekből adódó téves információt (például a kérdőívben megadott tevékenység-központú, de nem méretfüggő iskolakert-fogalom ellenére gyermekek nélkül művelt kert, udvar szerepeltetése iskolakertként).
A hazai 5896 közvetlenül neveléssel foglalkozó intézményből (nem számítva ide a pedagógiai szakszolgálatokat) 2190 tankerületi, 3706 egyéb (önkormányzati, egyházi, alapítványi, minisztériumi, felsőoktatási intézményhez tartozó) fenntartású. A tankerületi fenntartásúak közül 528 rendelkezik iskolakerttel, míg a többi közoktatási intézménynél ez a szám 500, összesen 1028. De az intézmények számánál fontosabb szempontunkból az iskolakertekkel rendelkező iskolák, óvodák száma – ez amiatt más, mert sok óvodai, iskolai intézmény több egységet, tagintézményt foglal magába, ezek sokszor nem is azonos településen működnek. E szempont alapján külön vettük azokat az oktatási egységeket, melyek azonos, közös intézményi és feladatellátási hely alatt működő óvodát és iskolát foglalnak magukba – hiszen ilyen esetben az óvoda és iskola udvara is elkülönül egymástól. Az iskolakert-fogalom közösségi hangsúlya miatt nem számítottuk külön kertnek ugyanakkor az egy iskola vagy óvoda többféle kerti egységét, például amikor az udvaron is művelnek iskolakertet, és külső, például önkormányzati telken is. Ezen iskola-és óvodakertek száma 1118 (melyből 561 tankerületi, 557 egyéb fenntartású). Hangsúlyozzuk, hogy ezek a számok alulról közelítik a feltételezett valós számot, mivel a nem tankerületi felmérés önkéntes volt: a visszaküldési arány miatt előfordulhatott, hogy egy iskolakert nem került be a mintába, ha nem töltötte ki a kérdőívet.
Az 1118 kerttel rendelkező kitöltő közül az alapítás idejét 1086 tudta megadni. Adataikból látszik, hogy többségük (637) 2010-2018 között alakult meg. Kimondhatjuk, hogy a hazai iskolakert-mozgalom fellendülő szakaszát éli. Az összes (5896) intézmény 17 %-a (1118) művel kertet, míg az összes feladatellátási hely (óvodai, iskolai nevelést nem folytató szakszolgálatok nélkül: 13878) 8%-a. Az iskolakert-művelés ma már nem tekinthető elszigetelt jelenségnek!
Az iskolakertek száma megyénként és fenntartónként a következőképpen alakul.
Az ábrákon láthatjuk, hogy Budapest és Pest megye kiemelkedő arányai mellett minden régióban megtalálhatók iskolakertek.
A korosztályos elosztásban az óvodai kertek vezetnek, az itt zajló nevelési céloknak megfelelően. Az általános iskolában a felső tagozat nagyobb részvételi arányát a felső tagozatos emelt szintű technika tantárgy agrárváltozata magyarázhatja, melynek oktatása iskolakertet igényel. A középiskolák célorientált képzési szerkezet mellett iskolakerti munkára kevesebb idő jut, ezért azok kevésbé elterjedtek.
Iskolakerti elemek közül a virágoskert, veteményes, fűszer-és gyógynövénykert, komposztáló a legelterjedtebbek.
Legfontosabb cél a környezeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés Magyarországon is. Mellette a világ iskolakertjeinek valamennyi fő célja megjelenik.
A kertek jellemzően az intézmény udvarán helyezkednek el elkerítve, vagy elkerítetlenül, de van példa (az összes eset 15 %-a) önkormányzati, magán vagy egyéb tulajdonú külső iskolakerti helyszínekben, köztük művelődési-közösségi épületek udvarán kialakított kertekkel.