Jelen lenni örömmel, megfigyelni nyitottsággal, tevékenykedni együtt!

Iskolakert-hálózatunk
Részletek a kert nevére kattintva!

ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM

Az ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM 2019. januárjában indult az Agrárminisztérium, mint fő támogató kezdeményezésére. Az országos program támogatói köre folyamatosan bővül, a támogatások önálló alprogramok formájában kerülnek meghirdetésre.

Tovább a Program történetéhez

Iskolakert a távoktatás alatt

2020. március 20.

A digitális távoktatásra való átállás bokros teendői között sokakban felmerült a kérdés: mi lesz most az iskolakerttel? Hogyan műveljük a kertet gyerekek nélkül? Kikre számíthatunk? Hogyan tovább, ha újrakezdjük az oktatást? 

Ezekkel a kérdésfelvetésekkel kapcsolatban fogalmaztunk meg néhány ajánlást.

Személyek a kertben

Mindenekelőtt vegyük figyelembe: első a biztonság. Nincs iskolalátogatás, még ha szabadban kevéssé is terjed a koronavírus (UV-érzékeny). Ne hívjunk be gyerekeket, más iskolából sem (pl. érettségihez kötelező közösségi munkaként). Ez a megfelelő eljárás a gyermekek felé, az életre nevelés szempontjából is.                  

60 évnél idősebb segítők, pedagógusok: rájuk fokozottan figyelnünk kell, hiszen ők a legveszélyeztetettebbek, így most az Ő bevonásuk nélkül dolgozzunk. Biztosítsuk őket arról, hogy később számítunk rájuk is, de ehhez szükséges most az egészségük megóvása! Ne hívjunk segítséget helyi kertbarát körből, egyesületből, mivel a tagság jobbára szépkorúakból áll!

Kertművelés

A pedagógusoknak első dolga a digitális oktatás megvalósítása, ami többletmunkával jár, nem pedig több szabadidővel. Ugyanakkor a természet nem vár, tovább zajlanak az életfolyamatok, és ha nem vigyázunk, egy eltarackosodott, gyommagvakkal teleszórt, lehangoló kert fogadhat minket és a gyerekeket az újrainduláskor.

Célunk, hogy olyan tanácsokat adjunk, amik segíthetik a későbbi  újraindulást, a többi munka és az egészség veszélyeztetése nélkül.

  • Ahol már megtörtént a vetés, menet közben mérjük fel, mekkora területet tudunk majd gondozni, figyelembe véve egy esetleges kijárási (intézménybe bejárási) korlátozást. Ezt a területet tartsuk fenn, ha tudjuk. A  többire ne vesztegessük az időt: bízzuk a szerencsére, vagy kezeljük zöldtrágyaként, azaz hagyjuk nőni, figyeljük a gyomosodást, és ha az veszélyessé válik, még magképzés előtt kapáljuk be. 

  • Az évelőágyaknál elsősorban az öntözésre figyeljünk, a gyomokból később ki tudjuk szabadítani növényeinket. Célszerű azonban majd a felnőtt gyomokat virágzás előtt eltávolítani.

  • A nem bevetett ágyásokba vessünk igénytelen, gyomelnyomó növényeket, például zöldtrágya-növényeket, méhlegelő és más rovarcsalogató növényeket, vagy akár szórjuk ki és gereblyézzük be a lejárt, már ritkásan kelő vetőmagjainkat. Zöldtrágyának kiválóan alkalmas növények (és most vethetőek is) a spenót, mustár, a mézontófű (facélia), lucerna. Például nagyobb eső után gereblyézzék fel az ágyást, vessenek bőségesen fehér mustárt és finoman gereblyézzük el a felszínt. Amikor bimbós, vagy akár előbb is, ki lehet tépni és mulcsolni vele.

  • Áprilisban vethetünk „madárszotyit”: a napraforgó talajzsaroló ugyan, de eléggé igénytelen növény, nagy zöldtömege kiváló komposzt-alapanyag, virágzata vágott virágnak alkalmas, terméseit és egész tányérjait madaraknak tehetjük majd ki. A sütőtök pedig nagy területet borít és árnyékol be, kis gondozási igénnyel.

  • Amelyik parcellán növénytermesztésre nem vállalkozunk, ott a talajt tisztán tarthatjuk úgy is, ha a növényi nyesedéket, többé-kevésbé érett komposztot terítünk el vastag mulcsként. Végül, ha nem marad más, hullámpapírral, geotextíliával is lefedhetjük a talajt a gyomosodás ellen.

Hangsúlyozzuk azonban, hogy a gyomok csak akkor válnak veszélyessé ilyen ugaroltatás során, ha azok allergén virágport termelnek, magot hoznak, vagy a talajban áttelelő képleteket hoznak létre (tarackbúza, apró szulák). Egyes gyomok (fehér libatop) ehetők is. A veszélytelen gyomokat zöldtrágyként kezelhetjük, és még tavasszal, virágzás előtt bekapálhatjuk. 

Tantárgyi iskolakert távoktatásban

  • Ahol az iskolakert tantárgyi keretek között zajlik, adjunk fel a diákoknak kertészeti olvasnivalót. Ilyeneket tömegével találunk az interneten is, illetve az “Iskolakertek téli ötlettára” könyv végi ajánlójában

  •  Amelyik gyermek otthon is tud kertészkedni, megkérhetjük, hogy végezzen ott kerti munkát szülői irányítással, és erről készítsen videót (pl. time lapse video)  a többieknek. Ahol lehet, műveljen a diák saját parcellát, a vetési tervet küldje el. Egy ilyen már készült is a távoktatás kihirdetését követő napokban, Harkány Dominika tanító szakos hallgató iskolakerti kurzusához: itt tölthető le szöveges változatban, a hozzá tartozó videó pedig itt látható: https://youtu.be/5nxjqR6arUk 

Feladatok otthonra
  • Vetésterv készítése, vetés (ahol lehetőség van rá) pl. pl. családi ház körül, vagy palántázás erkélyen, ablakpárkányon, cserépben. Pl.: Konyhakertész - fiatal, lelkes youtuber palántázási videója: https://youtu.be/9zNj4TNbO9s . A szabad levegőn végzett munka a napfény (UV) miatt kifejezetten ajánlott, hiszen hatására a vírusok tönkremennek (biológia- vagy kémiaórán ez az információ kapcsolható a nukleinsavak témájához), természetesen most csak egymással nem érintkezve, kellő távolságra vagy felváltva, az egészségügyi óvintézkedésekre fokozottan figyelve dolgozzunk, ezzel is jó példát mutatva.

  • Kertben/természetben/ablakpárkányon végzett megfigyelések leírása/lerajzolása, illusztrációk készítése (pl. földfestékkel, egyszerűen a saját kert vagy szobanövény földjét megnedvesítve, ecsettel festve)

  • A “Téli ötlettár” további - akár beltérben is könnyen elvégezhető -  jól feladatot kínál a kertkapcsolat fenntartásához

  • Lehetne készíttetni növény-gyűjteményt, préselt herbáriumi lapokat, vagy fényképpel, feltöltéssel is. A nagyobbaknak szempontokat is lehet adni hozzá: pl. fellelhető gyógynövények, gyomnövények; egy- és kétszikűek, évelők; lágyszárúak-fásszárúak stb. Lehet virtuális vetélkedőt is rendezni beküldött képek, vagy leírás alapján: Ki ismeri fel?

  • Bízva abban, hogy egyszer normalizálódik a helyzet, nevelhetnek otthon palántát. Használjanak minél nagyobb cserepet, mert akkor jobban elhúzható a kiültetés. A vetőmagos zacskón rajta van, mettől meddig érdemes palántának vetni. Inkább a végéhez közeli időpontot válasszanak.

  • Olvasgassák a Magyar Biokultúra Szövetség ebookjait, online kiadványait: http://biokultura.org/hu/online-kiadvanyok

  • Ismerjék meg a hasznos élőlények életmódját interneten keresztül. Akár a régi "kiselőadások"  írott változatai is elképzelhetők, ha tud a pedagógus a plagizálásra figyelni, azt kiszűrni (gyors netes keresés szövegrészre), ill. a gyerekektől különböző témákat kérni: pl. valaki utánanéz a futrinkáknak és ír róluk, egy másik gyerek a poszméheket dolgozza ki stb. Hasonlóan érdekes lehet egy-egy növény története, pl. honnan származik, milyen a vad változat stb.”

  • Figyeljünk a helyes kézmosásra! Az ezzel kapcsolatos infografika elérhető: http://semmelweis.hu/hirek/2020/03/02/a-semmelweis-egyetem-lakossagi-tajekoztatoja-az-uj-koronavirusrol/ -Ezzel tankonyhai higiénét is tanítunk. 
  • Letölthető kerti témájú cikkek, infografikák pl. a gazigazito.hu-n.

Jó böngészést, és a lehetőségekhez mérten jó kertészkedést kívánunk mindenkinek!

Iskolakertekért Alapítvány

Az Iskolakertekért Alapítvány fenntartható működésének támogatása c. pályázatunkat a Nemzeti Együttműködési Alap 1200000 Ft-tal támogatta (NEA-UN-18-M-0332 sz.).

támogatásával

Adója 1%-ával támogassa az iskolakertek ügyét!